Sissy
Nekem mindig is azt mondták, hogy a napló a tini legjobb barátja. Na majd ezt most meglátjuk. A szüleimmel és a bátyámmal Los Angeles-ben élünk. Mivel anyukám és apukám egy cégnél dolgoznak, ugyanazt az állásajánlatot kapták Európában, Párizsban. Most készülünk költözködni. Ez a nyári szünet pont jól jött, mert nem kell suli közben pakolgatni, és készülődni. Amit nagyon sajnálok az a legjobb barátnőm Vicky. Ma még beszerveztünk egy találkozást de ez az utolsó. Ezt sajnálom a legjobban.
- Stell!! Segíts pakolni!- ordította a bátyám.
- Megyek!- kiáltottam utána.
Jaj! Fiuk soha nem tudnak pakolni. Én sem vagyok az a pakolós lány, de jobb vagyok mint Brad, a bátyám.
Bekopogtattam, mert nálunk van ez a szokás, hogy bárkihez bemész kopogni kell.
- Te jó ég!- néztem körbe- Te mit csináltál itt?
- Na jó. Most te kimész innen és 1 óráig be nem jössz!- parancsoltam meg neki.
- Tudod, hogy szeretlek.- puszilt meg.
- Hát persze.
Most nem fogok hazudni, nagyon jó kapcsolatot ápoltunk Braddel. Ő mindig megvéd minden helyzetben, mert hát eléggé kigyúrt. Én pedig... segítek neki takarítani.
Kb. 45 perc alatt úgy nézett ki mintha új lett volna a szobája. Láttam rajta, hogy nagyon örült, és én is örültem, hogy ő örült. Na ez egy picit fura mondat lett. Miután minden a helyére került,elmentünk Vicky-vel mekizni.
- Hello!
Miután Vicky egy shake-t és krumplit kért, én meg egy pitét, leültünk egy négy személyes asztalhoz.
- Annyira hiányozni fogsz!- mondta.
- Hát te is.- szomorkodtam.
- Mi a terved a nyárra amikor odaköltöztök?- kérdezte.
- Szerintem elsősorban kipakolok, aztán megnézem a sulimat, majd sétálgatok egy picit, hogy tudjam hol vagyok. Na és neked?
- Hát szerintem a családdal elutazunk, és valószínűleg Miami lesz a célpont.
- Az király. Még soha nem voltam ott. Szívesen elmennék.
Azt hiszem, hogy 3 órát ültünk bent, aztán hazamentünk. Sajnos ez volt a végső búcsú.
Otthon próbáltam nem sírni, de nem sikerült. A bátyám azt hitte, hogy valaki bántott, de megnyugtattam, hogy csak szomorú vagyok, mert nem találkozhatok többet Vicky-vel. Miután beszélgettem egy kicsit vele, már jobban éreztem magam.
Anyuék este 6 körül érkeztek haza, apu elkezdett vacsit főzni, mi pedig pakoltunk, és pakoltunk, és pakoltunk. Vacsinál megbeszéltük, hogy mi lesz Párizsban. Igazából nem nagyon figyeltem oda, de olyasmiről volt szó, hogy egy gimibe fogunk járni Brad-el, meg még kéne tanulni franciául. Nekem ezzel semmi bajom sincs, mert általánosban az utolsó két évben volt franciám Nem tanultunk túl sokat, de legalább be tudom magam mutatni. Brad most lesz 11.-es én meg gimis. Ő második nyelvként spanyolt választott, tehát neki ez nehéz lesz. A suliban kb. ugyanolyan jegyünk volt, tehát 4-5-ös között. Brad inkább sportokban jeleskedett, én meg zenében. Szeretek számítógépen zenéket csinálni meg minden. Bátyám pedig amerikai focizik és focizik.
Vacsi után én mosogattam el, majd felmentem a szobámba. Nagyon furán éreztem magam a költözés miatt. Felmentem a gyakorikérdések.hu-ra és feltettem a következő kérdést:
"Mit tegyek ha a költözéssel kapcsolatban furán érzem magam?"
Egy kis idő múlva már jött is a válasz...
